eralogo.png

2015-1-HU01-KA102-013426 projekt

A projektet az Európai Unio 90.507 euróval támogatta

Letölthető anyagok:

Zámbó Gábor kísérőtanár beszámolója Varga Judit kísérőtanár beszámolója
Taskovics Tibor kísérőtanár beszámolója Zadravecz György kísérőtanár beszámolója
Beszámoló képekben-Diákelőadás Finnország-Tanári képek
 Képek-Facebook Újságcikk
Diákok beszámolója Közös szakmai beszámoló
Projekt összefoglalása  

KÖZÖS SZAKMAI TANÁRI BESZÁMOLÓ

2015.10.21-10.31

FINNORSZÁG

Kiutazók neve: Taskovics Péter, Taskovics Tibor, Zadravecz György, Zámbó Imre, Rapcsák Richárd, Kasziba Gábor, Szakál László, Szabó István.

Fogadó intézmény neve: KAPEDU LUONNONVARA-ALA  PERHO

Kiutazás kezdete és vége: 2015.10.21-10.31

Gyakorlat helye: Finnország, Perho,

Tanulmányi munkaterület: Oktatás, szervezés, módszerek, tárgyi eszközök

Gyakorlati munkahely: Szakképző iskola, amelynek profilja mezőgazdasági és erdőgazdasági képzés

Tapasztalatok

2015 október 21-én indult minden résztvevő Budapestről – Helsinki- Kokkola – Perho-Kannus útvonalon.

A program kezdeteként az intézmény alapvető adatairól és működéséről hangzott el részletes beszámoló, bemutatták az intézmény profilját: a mezőgazdasági képzés volt a projektben résztvevő kollegák számára érdekes. Ezt a területet tanulmányozták a kinn tartózkodás folyamán.

Első információként az intézmény fenntartásáról kaptak képet, miszerint egy 14 község által fenntartott ernyőszervezet részeként működik.  Az 1995-ben társult a nyolc iskola négyezer diákkal végez szakképzést. a diákok 80%-a a társult községeken kívülről érkezik.

Az iskola saját kollégiummal, konyhával és tangazdasággal rendelkezik. A képzés érettségit adó szakközépiskola és szakiskolai képzés keretében folyik.

Az iskolában a gyakorlati képzés a 9. évfolyamos tanulók számára biztosított, majd duális képzés keretei között a magánszférában gyakorolják az oktatott tevékenységet a tanulók.

kep1.jpg

A projektben résztvevők

Bemutatásra került a tangazdaság: a szarvasmarha fejőház, az etetési rendszer, az aljazás, a fajták (Hereford és Limusine), a sertésfajták (nagyfehér, lapály), a lóistálló, a 140 ha szántó és kaszáló, valamint a 90ha erdőterület. A szántó területeken az állatok számára a takarmányt termelik, melynek egy részét szenázs formájában takarítják be, majd falközi silókban tartják. A kaszálókon fűszenázs bálák alapanyagát termesztik.

Európa uniós támogatással elkészült az új vágó pont, ahol az iskola diákjai által lőtt és más vadásztársaságok vadjait dolgozzák fel, bérvágást végeznek, illetve a vadhúst értékesítik.

Két éve végeznek vadász és túravezetői képzést hetven hektár területen, itt termesztenek takarmányt is. A tavaszi időszakban etetik az állatokat, a nyár során a költési időszakban nem, de augusztus huszadikától, a vadászidény kezdetétől ismét. A diákoknak egész évben biztosítja a gyakorlási lehetőséget.

A területen megjelenő vízi szárnyasokat megismerték, külön kiemelten a finn szent madarának egy csoportját, az énekes hattyúkat.

Tanulók a projekt módszer alkalmazásával mutatták be a finn tavakat, azok jellemzőit egy tó mellett, a lápos területeket. A feladatok végrehajtása után a tanár értékelésével betekinthettek a tanulók értékelésének módszerébe, amelyre jellemző az empatikus szemlélet és a pozitívumok kiemelése.

Esténként a finn hagyományok ápolásának aktív részesei voltak a kiutazók, a kísérők egy hagyományos szaunába vitték őket. Szinte minden háznál szauna található.

Az oktatási rendszer megismerését az általános iskolai képzési rendszer megismerésével folytatták a perhoi általános iskola látogatásával. Az iskola a községi területi iskolák közül Finnországban a legnagyobb, 130 tanuló tanul alsó tagozaton az intézményben. Korszerű oktatási eszközökkel van felszerelve és a testnevelés feltételeinek teljeskörű biztosításával.

A tantermekben lehetőség volt kipróbálni a legkorszerűbb tanítási eszközöket. Jellemző a kézzel írás elhagyása, a klaviatúra megtanítása és használata.

Kulturális programként Perho község főbb nevezetességeivel ismertették meg a kiutazókat, majd megtapasztalták egy finn család hétvégi programját.  A 20 km- re lévő magántónál töltötték el a vasárnapot.

A csapat tagjai horgászással és a tó vízi világának megismerésével a másik része a környező erdők faunájával: fafajtákkal és növényzeti jellegzetességeivel ismerkedtek séta során.

Délután a helyi sajátosságra jellemző fa „jurtába”-n szabadtűzön halat sütöttek. 

Következő szakmai programként a perhoi iskola igazgatójának Matti Louholának vezetésével a 2015-ben bevezetett új oktatási tematikával ismerkedtek meg. A program a szakmákra, szakképesítésekre kidolgozott programcsomagokból áll, ezeket a vállalkozók szövetségének segítségével dolgozták ki, az igényeik figyelembevételével. Ehhez kapcsolódik az iskola saját helyi pedagógiai programja.

A gyakorlatot a tizedik és tizenegyedikes tanulók 20%-30% az iskolában teljesítik, a többi tanuló a gazdáknál töltik le. Az iskola szarvasmarhatartás és tenyésztés rendszer ismeret és tartásmódok megismertetése miatt két vállalkozóval (az iskolában végeztek) áll kapcsolatban, itt oktató nélkül dolgoznak a tanulók és ezért az iskola részükre térítést fizet.   A többi iskolán kívüli gyakorlóhely nem kap támogatást.

A tanulók számot adnak a tanultakból a gazdaságban a tanár, a gazdálkodó jelenlétében és ezt a diák önértékelésével is elfogadja, megkapja az arra meghatározott kredit pontot. A szakmák kredit pont rendszerét a központi és a helyi tanterv tartalmazza, amelyben hármas értékelési rendszer található, amely egymásra épül: www.eperusteet.opintopolku.fi

A szakmai programokra általában a következők jellemzőek:

Négy fő feladatcsoportból áll egy- egy feladat csomag, amiben három értékelési szempont van:

  1. Alapfeladatok elvégzése.
  2. Biztonságos munkafeltételekkel dolgozik és alkalmazza a védőfelszereléseket.
  • Önálló munkavégzéssel és szervezéssel végzi el a feladatokat.

 A tanulók személyes órarenddel rendelkeznek, mert a krediteket a különböző időpontokban és a képességek különbözősége miatt a csoportok összetétele folyamatosan változik.

Gyakorlati tapasztalatszerzés céljából két vállalkozást néztek meg, ahol karusszel rendszerű, illetve automata fejőrendszer üzemel. Mindkét helyen 10-15 fő részére biztosítanak gyakorlati képzést három-négy hétig. Így gyakorolják a fejési technológiákat és a hozzátartozó tartásmódokat.

A gyermekek az évfolyamokban különböző időben kezdik az iskolát. A tanítás befejezése után a nyári gyakorlatukat vagy a tangazdaságban, vagy külső gyakorlóhelyen töltik

A szakma elsajátításának ideje változhat, akár 3 évről 1 évre is lecsökkenhet. Ezt az határozza meg, hogy a szakmát felépítő „modulok elsajátítása az egyes tanulók esetében mennyi időt vesz igénybe. Ha a tanuló úgy érzi, hogy az adott modul kitűzött feladatait tudja teljesíteni, jelentkezhet vizsgára. Sikeres teljesítés esetén megkapja a kredit pontokat.

A gazdák bemutatták a tehenészetüket és eredményeiket.

KPEDU iskolacsoport Kaustinen városban működő ügetőközpontban megtapasztalták az ügető lovak gondozását, versenyszervezését. Itt lószerszámok készítésére képezik a tanulókat.

A kilencedik évfolyamos tanulók az elméleti alapképzést és a gyakorlati oktatást az iskolában teljesítik. Az iskola az elméleti oktatáshoz rendelkezik 4db jól felszerelt tanteremmel. A gyakorlati képzésük 2 db istállóban, egy jól felszerelt kovácsműhelyben, egy lószerszámok készítésére és javítására kialakított szakműhelyben folyik. Az iskolának 3 db Finn melegvérű ügető lova van és bértartásban még 25 db lovat tartanak. A felsőbb évesek a környékbeli magán lótartóknál végzik a gyakorlatukat. A végzősök többsége külföldi gyakorlatokon is részt vesz. Az iskola kollégiumot is működtet, amelyben 34 fő tanuló van elhelyezve.

A következő állomás a kokkolai ipari szakképző iskola volt, ahol Jari Piispanen tanár vezette végig a csoportot és mutatta meg a következő szakmai képzések feltételeit és ismertette az oktatási módszereiket Autószerelő, Fémmegmunkáló, Gépjármű vezető, Lakatos, Fodrász, Szakács, Pincér, Cukrász, Ács, Villanyszerelő, Kőműves, Varrónő szakmákban. 

A szakmák három évesek és a felépítésük a magyarországi modul rendszerű volt oktatáshoz hasonlóak, ebben az iskolában is ugyan úgy, mint az eddigi iskolákban ezt a képzési rendszert szeptemberben vezették be. Minden szakmában első évfolyamon a tanulók hetente három napot vesznek részt elméleti oktatásban és kettő napot a gyakorlati képzésben. A harmadik évfolyamban már 40% elmélet és 60% gyakorlat a tantervi órák arányának megoszlása. Az elméleti oktatás itt is az iskolában történik, a gyakorlati oktatás vagy az iskolában vagy, külső cégnél.

Gépjármű vezető szakma: Az iskolában a gépjárművezetést, mint szakmát is oktatják, és a szakma megszerzésével együtt megkapja a C+E kategóriás jogosítványt.  Ha valaki a szakmatanulásával válik tehergépjármű vezetővé, akkor 18 éves korban megkapja a C+E kategóriás jogosítványt, ha pedig autós iskolában tanfolyami keretek között kívánja megszerezni a jogosítványt, akkor 21 évesen szerezhet csak C+E kategóriás jogosítványt.  Ezen szakma keretein belül megtanulják a legkülönbözőbb tehergépjárművek vezetését, rakodási feladatokat és teher elhelyezési feladatokat és jármű karbantartási feladatokat is végeznek.

A mezőgazdasági képzésben a mezőgazdasági vontató vezetői jogosítványt arra az erőgépre illetve a hozzá kapcsolt vontatmányra, amely 40km/h-ra képes a tanuló 16 éves korában kap jogosítványt. Ha mezőgazdasági képzésben tanul a gyerek, az iskola leigazolja, hogy megfelelően tud traktort vezetni, amelyet az iskolában a gyakorlati képzés keretei között sajátítja el, akkor a tanuló egy központi helyen sikeres számítógépes KRESZ teszt vizsgát tesz, akkor megszerzi a jogosítványt. Ha elmúlik 18 éves egy újabb KRESZ vizsga teljesítésével lehetőség nyílik a 60km/h-ra képes erőgép és hozzá kapcsolat vontatmány vezetésére. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy B kategóriás jogosítvánnyal Finnországban a mezőgazdasági vontató és a vontatmány korlátozás nélkül vezethető, a B kategória korhatára 18 éves kor.  Ezen kategória az autós iskolában szerezhető ugyan úgy, ahogyan jelenleg Magyarországon is.

Építőipari szakmák esetében, a tanulók kész házakat illetve lakásokat építenek gyakorlati oktatás keretei között és ezeket az iskola értékesíti, és ebből van a bevétele. Egy 4 lakásos társasházat 2 év alatt építenek fel. A belső bútorzat is az iskola tanműhelyében készül. Az asztalos ipar külső szolgáltatásokat is végez. A külső szolgáltató munkákból befolyt összeg az iskola bevételeit gyarapítja, és a gyakorlati oktatás költségeit csökkenti.

A felnőttképzésről Jarmo Matintaló felnőttképzésért felelős vezető tájékoztatta a kiutazókat, aki a KPEDU Kokkolai iskolájában dolgozik és irányítja a 8 iskolában folyó felnőttképzést. Éves szinten a társulás 8 iskolájában 16000 fő tanul felnőttképzésben. A képzésben résztvevők központi tantervek szerint tanulnak. Felnőttképzésben a 18. évüket betöltöttek vehetnek részt, felső korhatár nincs.

A szakmával nem rendelkezők alapképzésen vesznek részt, amelynek időtartama 2-3 év, amely az elsajátítandó szakmától, valamint a tanuló haladási ütemétől függ. Minden képzés gyakorlatorientált. A gyakorlatokat saját gazdaságban, vagy gazdasági társaságnál lehet letölteni. Az elméleti képzés lehet heti 2 napos, vagy téli időszakra tömbösített. Ezt minden esetben az elsajátítandó szakma jellege határozza meg.

A szakmával rendelkezőknek, akik már alapképzéssel rendelkeznek a képzés ideje 1 év. A tantervben rögzített kreditpontokat kell a képzés végére összegyűjteni. Az ütemezést a tanulóval közösen állapítja meg a tanár és a gyakorló hely vezetője.

A képzések jellegét mindig a gazdasági igényekhez igazítják, ezért a sokszínűség és a gazdasági ágazatok mindegyikét érintő képzések folynak (farmerképzés, házépítő, kézművesség, szállítmányozás szervező, lovas képzés, üzleti manager, fényképész, gépjavító, erdészeti munkás, média szakember stb.)

Legtöbben a Munkaügyi Központok irányításával jutnak el valamelyik tagiskolába. Nem csak a munkanélkülieket képezik, hanem a jelentős jövedelemcsökkenést szenvedőket is, a magasabb jövedelem elérése érdekében. A szakmán belüli új technológia elsajátítása 1-4 hónapos tanfolyamot vesz igénybe.

A tanfolyamok nagy része államilag támogatott, néhány speciális tanfolyamért kell fizetni 1000-4000 Eurót.

Job-shadowing keretei között végig kísértek komplex foglalkozásokat. Általában kreativitás jellemezte a tanulói tevékenységet.

Perhot követően a120 km-re fekvő Kannusban a mezőgazdasági iskolát tekintették meg.   Jari Orjala Úr az iskola igazgatója mutatta be az iskolát. Három fő alapszakma oktatása folyik

  1. Mezőgazdasági  alapszakma, amelyen három szakirány van:

          - állattenyésztés,

          - gépjavítás,

         - növénytermesztés.

  1. Erdészgépészet /fakitermelő/.

III      Kutyatartó és alapkiképző.

kep2.jpg

Állattenyésztés:

A telepen 50 tehén van, a nőivarú szaporulatot utánpótlás céljára tartják. Holstein friz és finn ayrshire fajta található a telepen. A bikákat 2 hetes korukba értékesítik.

Pihenő boxos kötetlen trágya utas tartás van egy zárt istállóban. A trágyát automatikus lengőlapátos trágya lehúzóval távolítják el a szarvasmarhák alól.

Kötetlen tartási rendszerben a fejés fejőházban történik. A fejőház részei a fejőállások, a fejőfolyosó, közlekedő út, közlekedő folyosó. A fejőfolyosó (fejőakna) mélyebben van, mint a fejőház padozata, ezáltal a fejők ideális helyzetben, állva végezhetik a munkájukat. 2x6 állásos tandem fejőállások vannak.

Az inszeminálási munkákat külsős inszeminátor végzi jó hatékonysággal, 2,2-es termékenyítési indexel. A két ellés közti idő 403 nap. A fejési átlag 27-28 liter. Laktációs átlag 10000 liter körül van.

A tejelő szarvasmarhatartást csak kiegészítő tevékenységként végzik.

A tanulók munkarendje eltér a magyarországi rendtől, mivel  8,00 – 12,00 általában elméleti órák vannak, 13,00 órától – 17,00 óráig gyakorlati foglalkozásokat tartanak.

Az elméleti órákat többségében ugyanaz tanár tartja, mint a gyakorlati foglalkozásokat, ami folytonosságot tesz lehetővé. Az elméleti alapozás mindig ó időben történhet, majd a gyakolati képzés, begyakorlás erre épülhet.

Két szerelő műhelysor található itt, az egyiket 2014-ben adták át, amely 4 részből áll:

  1. Járműmosó.
  2. Fémipari megmunkáló rész, amely magába foglalta a hegesztés gyakorlására alkalmas állásokat (ív és lánghegesztés) egy gépi forgácsoló és daraboló részleget.
  3. Kombájnok és erőgépek szerelésére alkalmas műhely teljes szerszámozottsággal.
  4. A szociális helyiségeket és irodákat találjuk meg.

 A régebbi műhelysor csak az erő- és munkagépek javítására használják.

A műhelyek felszereltsége jellemző a korszerű kézi és gépi szerelő szerszámok megléte azok rendszerezett és áttekinthető elhelyezése. A gyakorlati képzésnél céljuk hogy csak olyan feladatokat gyakoroltathassanak, amelyek a valós életben előfordulnak pl: automata kormányzás átszerelése egyik gépről a másikra.

Kipróbálhattak szimulátorokat, ami szintén a gyakorlati képzés szerves része. Így nem a drága gépeket teszik esetleg tönkre, nem kell óriási javítási költségekkel számolni. A monitoron életszerű helyzetekben látják azokat a műveleteket, amiket végez a hozzátartozó hang és látvánnyal együtt.

 

A program Perhoban az iskolában folytatódott az eltelt napok ismereteiben összefoglalásában, amik felmerülő kérdések megbeszélésével. Az iskola igazgatója és egy tanára vett részt és válaszolt a felmerülő kérdésekre.

Megtudták, hogy az alapképzés (3 év) összetevődik a humán és reál tantárgyak (matematika, anyanyelv, svédnyelv, kémia, biológia ) továbbá egy szakma alapjainak elsajátításából.

A tanulók értékelése három osztályzattal történik :

                    - egyes osztályzat az elégséges

                    - kettes osztályzat a megfelelő

                    - hármas osztályzat a kitűnő

Bukás nincsen, viszont ha egy tanuló nem éri el a minimumtudás szintet, amelyet a tanterv és utasítás tartalmaz, akkor azt a modult addig kell gyakorolnia, amíg az elégséges eredményt el nem éri.

Az új rendszer bevezetésével a diákok és a tanárok is úgy érzik, hogy a tanulók jobban motiválhatók.

A tanulók családi és anyagi helyzetéről nem vezetnek nyilvántartást, nem ismerik a hátrányos tanuló helyzetet, mivel az oktatás teljesen ingyenes a családok ilyen jellegű támogatásban nem részesülnek.

kep3.jpg

A program zárásához közeledve Perho község főbb ipari létesítményének megtekintése történt meg: házelemeket gyártó üzem, munkagépeket gyártó üzem, húsfeldolgozó.

A mobilitás elemzése, vélemények javaslatok:

Az intézmény a magyarországi iskolához hasonlóan kollégiummal, konyhával és tangazdasággal rendelkezik. Több iskola csoportosulásaként működik, amelyek mezőgazdasági képzést, ipari képzést, szakközépiskolai és szakiskolai szinten folytatnak.

 A szakmai út céljai a következők voltak a kiutazók számára:

  1. Megismerni a duális képzés alkalmazását, ezen belül az iskola az üzem, a gyakorlati hely kapcsolódását, szervezését és együttműködési felépítését, valamint megismerni az állattenyésztés helyzetét Finnországban.

A tanulók az iskolában és a gazdaságokban is dolgoznak, és tanuló szerződést nem kötnek. A vizsgákon csak a felkészítő tanárok vesznek részt. A teljesített feladatok elegendőek a modul teljesítéséhez. A duális képzést főleg a mezőgazdasági tevékenységek közül az állattenyésztésben valamint az erdőgazdálkodásban látták megvalósulni. Az állattenyésztésben inkább van lehetőségük a gyerekeknek több telepet is látni, dolgozni. Modernizációban előttünk járnak.

  1. Az iskolai gyakorlati képzésben a projekt módszer alkalmazását, feltétel rendszerét, eredményeit, és szervezési feltételeit megfigyelni és elsajátítani.

A tanulók a modul rendszeren keresztül, és az abban foglalt meghatározott feladatok végrehajtása során kényszerülnek a projekt módszer alkalmazására. A meghatározott cél eléréséhez aktív tevékenységre van szükségük, amelyet legtöbb esetben csoportosan (2-3 fő) valósítanak meg.

Már általános iskolai képzésben is nagyon sok lehetőségük van kipróbálni egyes területeket és eldönthetik már nagyon korán, hogy merre mennének tovább.

A másik ilyen tapasztalat az állattenyésztésben volt ahol a napi feladatok ellátása szintén két-három fő rendszeres feladata volt. Iskolánkban az állattenyésztésben a tanulók csoportokban végzik a munkát, de nem látnak ennyire modern állattenyésztést.

  1. Az iskolai gyakorlati képzésben a kooperatív módszer alkalmazása eredményei és szervezési feltételei.

A finn oktatási rendszerben az osztályok létszáma alacsony, ami nálunk csak gyakorlati oktatásnál tapasztalható.

A pedagógusok nem irányítói, hanem segítői a tanulók ismeretanyagainak elsajátításában, de ebben szükség van a tanulók együtt működő képességére és érdeklődésére.

  1. A beiskolázási rendszer és az oktatott szakmák eszközrendszerének feltételei.

A felnőttek beiskolázása irányított formában történik, ezért a tartósan munkanélkülieket kényszer pályán átképzésre, továbbképzésre irányítják.

Az oktatott szakmák eszköz felszereltsége és ellátottsága kitűnő volt. Az iskolák tangazdaságai, gyakorlati helyei a legkorszerűbb termelőgépekkel vannak felszerelve. A tanulók a gépeket nem csak vezetni, de megtanulják szerelni is. Az iskolák felszereltségére jellemző, hogy szinte ugyanazzal a gépekkel találkoznak, amelyek a gazdaságokban is működnek.

Egyéb:

Az egymástól nagy távolságra álló iskolák megismerése sok utazással járt, ezért a napi munkaidőnk felét utazással töltötték. Ezt valószínűleg változtatni nem lehet.

A vendéglátók nagyon segítőkészek voltak, nyíltan beszéltek a nehézségekről és a sikerekről.

Egyhangú véleményként fogalmazódott meg, hogy a tárgyi feltételek javítása a hatékonyabb oktatás kulcsa. Egyrészről modern technikára lenne szükség. Így a tanulók elhelyezkedési esélyei nőnének, hiszen a vállalkozói szférában a legmodernebb technikát használni tudó szakemberek iránt nagy az igény.

A másik kulcs a motiváció kialakítása lenne. Itt a szülői háttér is meghatározó, de az intézmény lehetőségei is motiválók lehetnek. Ha a pályázathoz újabb pályázatok kapcsolódnának, mind a szakemberek, mind a tanulók fejlődése eredményesebb lehetne.

 

Beszámoló-Diákok

 

Mobilitás adatai

Kiutazók: Varga Judit, Agrár-mérnöktanár, Zámbó Gábor erdőmérnök-közgazdász tanár, Fekete Gábor gépésztechnikus tanuló, Hunyadi Ármin gépésztechnikus tanuló, Erdélyi Árpád gazda tanuló, Buda Róbert állategészségügyi technikus tanuló, Ritzl Bence gépésztechnikus tanuló, Csuka Krisztián gépésztechnikus tanuló, Gusztonyi Gergő állategészségügyi technikus tanuló, Hering Róbert gépésztechnikus tanuló, Vojnics-Kortnics János tanuló

küldő intézmény neve: FM ASZK JÁNOSHALMA

fogadó intézmény neve: KPEDU PERHO

kiutazás kezdete és vége: 2016.08.21-09.11.

Gyakorlat / tanulmányút helye: Finnország, Perho és Kannus

Tanulmányi / munkaterület: mezőgazdaság

Gyakorlati munkahely / fogadó fél szakmai profilja: állattartás, erdőgazdálkodás

 

Mobilitás tartalma

mobilitás alatt végzett konkrét napi szakmai munka, végzett tevékenységek, feladatok:

  1. Iskola életébe, képzésébe való bekapcsolódás: az első napokban inkább a megismerés volt jellemző. Megtekintették a helyszíneket, gépeket, ismerkedtek a rendszerrel, eljárásokkal, szokásokkal.
  2. Gépjavító műhelyben bekapcsolódás az iskola gépjavító szolgáltatásába. Összeszerelésben való részvétel. Hegesztési munkálatok gyakorlása.
  3. Gépszimulátor megismerése, gépkezelés gyakorlása rajta. Traktoros, markolós, kamionos szimulátorokon gyakorolták a mindennapi feladatokat. Gyakorolták a kaszálást, sodrást, bálázást, bálapakolást, építőipari gépek működtetését, daruzást, fapakolást.
  4. Kutyakiképző központ átalakítása, építése. Bontásban és takarításban történő részvétel.
  5. Hétvégi program keretében Turbógyártó üzem és traktor tuning műhely megtekintése. Mezőgazdasági gépbemutatón a szilázs betakarításának lehetőségeit ismerték meg. Tapasztalták már a bemutatón az új gépeken megjelenő hibákat, rendellenességeket. Beülhettek, kipróbálhatták, összehasonlíthatták a különféle gépeket.
  6. Hízó bikák napi ellátása (Hereford és Limousin)
  7. Sertéshizlaldában állatok ellátása. Silótároló rendeben tartása.
  8. Túra a közeli Nemzeti Parkban. Erdőben a fahozam megbecsülésének oktatása.
  9. Lovak ellátása, lovaglóóra megtekintése, tereplovaglás. Lóápolás, takarmányozás megfigyelése
  10. Erdészeti feladatok bemutatása és gyakorlása az iskola tanerdejében. Fakivágás, gyűjtés az erdőben.
  11. Húsfeldolgozó üzem megtekintése. Szarvasmarhavágó részleg tanulmányozása. Az intézményben tenyésztett állatok feldolgozásának nyomon követése. A húsáru iskolai boltba kerülésének megfigyelése, az önellátás rendszerének tanulmányozása.
  12. Automatizált tehenészet megtekintése, fejőrendszerek karbantartásában történő részvétel. Hízó bika, borjú takarmányozása
  13. Gépparkkal ismerkedés után gépkezelés gyakorlása (traktor, homlokrakodó, Avant minirakodó). Gépek működtetésébe történő bekapcsolódás.
  14. Villanypásztor építés, telepítés megismerése, gyakorlása.
  15. hízó bikaborjak takarmányozása, gondozása
  16. hús hasznosítású szarvasmarha tenyészbikák gondozása, ápolása

Hereford és Limousin fajtákat gondoztunk. Nagy hangsúlyt kell fektetni a higiéniára, ezért az istállókban csak a megfelelő munka- és védőruha felvétele után szabad tartózkodni.

Feladataink voltak:

  • - az etetősáv takarítása, széna kiosztása adagológéppel
  • - kaszálás, bálázás, földrakodás végzése
  • - az itató tisztítása, bokszok forgáccsal felszórása,
  • - abrak (roppantott árpa) adagolása fajta és kor szerint
  • - Takarmány(siló) begyűjtése, tömörítése
  • - kiegészítő takarmány adagolása is történt szelén és E vitamin
  • - fűszéna kiosztása szénaadagoló géppel, mivel a gép nem működött tökéletesen állítani kellett
  • - kitrágyázás és a szarvasmarhák pihenő állásaiba fűrészport, forgácsot szórtunk, hogy felszívja a nedvességet. Trágya aknarendszerbe történő behúzása modern technológia segítségével. Auutomata trágyaeltávolítás végzése.  
  • - palántázás elég mocsaras területen

A munkakörhöz és a társas érintkezéshez az angol nyelvet használtuk, de a társas érintkezéshez kapcsolódó szavakat próbáltuk elsajátítani több-kevesebb sikerrel, mint pl.: karja, vasikanliha, sonni taittaa, heinaa, rehu, ohra, stb.

  1. A szarvasmarhák téli szálláshelyének előkészítése

Földet terítettünk Valtra 660-as kanalas kistraktorral, és szénabálát bontottunk szét, amit szorító ujjas John Deere erőgéppel emeltünk ki.

  1. A nem megszokott időjárás miatt a nyári szállásról kellett időnap előtt behajtani a szarvasmarhákat. Olyan nagy mennyiségű eső esett, hogy a karám talaja teljesen felázott.
  1. A fűszilázs helyének előkészítése

Ellenőriztük azokat a silókat, amelyekbe már hordtak szecskázott füvet, hogy penészedik-e, rothad-e? Valamint az éppen üres silókat készítettük elő behordáshoz.

  1. A fű szecskázása, szecskázógép beállításának javításának megfigyelése. Alapvetően a szálastakarmány előállításához használt gépek megismerése és működtetése.
  1. Vízi élőhelyek megfigyelése, kenuzás

Az iskola mesterséges tavát és élőhelyét tanulmányoztuk. Jellemző növények a nád, sás, hínár és fűfélék. ragadozók és rágcsálók ellen csapdázással védekeznek. A vízi madarakat álcahálóval ellátott lesekről tudják megfigyelni. A vízszintet állandó magasságban tartják, ehhez megfelelően zsilip és csatornarendszer is van kialakítva. A víz színe igen sötét színű az erdőtalajból kioldódó ásványi anyagok miatt. A talaj szervesanyagtartalma rendszeresen pótlódik a hulló lomb segítségével. Megfigyelhető fafajok: nyárfa, nyírfa, közönséges lucfenyő, éger, berkenye. Jellemző állatok: jávorszarvas, róka, farkas, hiúz, barnamedve, rozsomák, hód, görény, szirtisas. számos lápi és vízi madár költ a környéken pl: darvak, ludak. Őshonos halfajták a 61 közül pl.: pisztráng, sügér, muréna, csuka. A tó körül az iskola gyep-, rét- és legelő gazdálkodást folytat. A vizes és gyakori vízborítottságú területek kiválóan alkalmasak gyepgazdálkodási célokra. Kaszálják, bálázzák, erjesztik a kaszálékot, míg Magyarországon még mindig elterjedtebb a szénakészítés. Ez az eltérő időjárásból adódik, bár sokkal enyhébb Finnország éghajlata, mint gondolnánk.

A közeli nemzeti parkot is felkerestük, ahol rezervátum jellegű gazdálkodást folytatnak, tehát nem avatkoznak be a természetes ökoszisztémába. Itt a tó körül lápos területeket figyelhettünk meg a jellemző növényeikkel, mint pl.: a híres tőzeg áfonya. A tó tiszta vízminőségét bizonyította, hogy tavi rózsa is él benne, valamint iható a vize.

  1. Agro-expo

A kisrégió őszi expóját tanulmányoztuk, ahol az állattartással, növénytermesztéssel és mg-i termékfeldolgozással kapcsolatos gépeket, eszközöket, anyagokat mutattak be, árusítottak a környék nagykereskedői és kisvállalkozói. Megfigyelhettük, hogy itt is a precíziós gazdálkodást és technológiákat próbálják népszerűsíteni. Igen népszerűek voltak a környezetkímélő technológiák, a napelemes, napkollektoros berendezések pl.: villanypásztor.

Hétvégi, szabadidős program, tevékenység:

Hétvégi, szabadidős programok keretében az iskola területén lehetőségünk volt szaunázni, focizni, kerékpározni, túrázni, a helyi diákokkal ismerkedni és együtt dolgozni.

Kirándulás keretében voltunk kétszer tengerparton, egy helyi családnál is és meglátogattunk több családi gazdaságot. Megismertették velünk a helyi gazdapótló szolgálatot is.

A szállás, ellátás minősége, az ételek minősége, mennyiségére is megfelelő volt. Praktikus, hogy önellátásra is volt lehetőség.

A munkatársak nagyon kedvesek, segítőkészek és türelmesek voltak, mindenben támogattak bennünket és projekt megvalósulását.

A munkaidő igen sajátosan alakult az itthon megszokotthoz képest. A munka kezdése 8 órakor, majd tízórai szünet, majd ebédszünet, később uzsonna szünet. Senki sem rohant munka után a második és sokadik munkahelyére. Számunkra ez furcsa volt, de felvettük a helyi ritmust.

A szaktanárok remélik, hogy tapasztalataikat tudják majd hasznosítani oktató munkájuk és magánéletük során is.

Mobilitás elemzése, vélemények, javaslatok

Szakmai és személyes elvárások, fejlődési irányok:

Remélem, hogy sikerül még hasonló, ismereteimet bővítő projektben részt vennem akár Európa más országában is.

Kokkolában iskolalátogatáson vettek részt, aminek segítségével a két ország oktatási rendszerének hasonlóságait és különbségeit tapasztalhatták meg a kiutazók.

A diákok olyan modern eljárásokat és eszközöket próbálhattak ki, amire itthon egyáltalán nincs lehetőségük.

Gyakorolhatták a gépek vezetését, működtetését.

A magángazdaságok megtekintése sok új információval gazdagította a projektben résztvevők ismereteit.

Jó példának tekintették az iskola saját készítésű termékeit, a piacra termelés lehetőségeinek megteremtését.

A tanulók a szakmai lehetőségeken túl nagyon értékesnek tartották a kapcsolatépítést. 

 

Finnországban jártak az FM ASzK oktatói

A szakképző iskola pályázatot nyújtott be a Tempus Közalapítvány Erasmus+ szakképzési programjához. Az Erasmus+ program támogatja, hogy a szakképzésben tanuló diákok és a szakképzéssel foglalkozó szakemberek szakmai gyakorlaton vehessenek részt külföldön, s ezáltal Európa-szerte javuljon a szakképzés színvonala. A program segíti, hogy a szakképző intézmények stratégiai partnerségeket hozzanak létre más intézményekkel és különböző cégekkel annak érdekében, hogy szoros kapcsolat épüljön ki az oktatás és képzés, illetve a munka világa között.

A benyújtott pályázat egyik része a négy évvel ezelőtt Jánoshalmán járt finn partneriskola meglátogatására és az iskola kilenc tanulójának három hetes finnországi gyakorlatára vonatkozott. A nyertes pályázatunk eredményeként október végén tíz napos tanulmányúton vehetett részt a jánoshalmi iskola kilenc fős oktatói csoportja. A csoport a kokkolai központú KPEDU iskolatársulás perhoi mezőgazdasági iskolájában kapott szállást. Innen indultunk el naponta más-más területét megismerni a finn szakképzési rendszernek.  Irigylésre méltó, hogy milyen gyors ütemben képes fejleszteni iskoláit az intézményeket fenntartó tizennégy község.

Láttunk néhány éve épült, a legmodernebb felszereltséggel működő általános iskolát, korszerű tanműhelyeket és osztálytermeket, jól működő egyéni gazdaságokba látogattunk, ismerkedtünk a finn szakképzési rendszerrel és a felnőttoktatással.

Vendéglátóink a szabadidős programokba is igyekeztek bekapcsolni bennünket. Meglátogattuk a perhoi iskola vízi szárnyas telepét, az iskola diákjai végigvezettek bennünket egy lápi túrán, ahol bemutatták a lápvidék növény és élővilágát. A finn hagyományok ápolásának is aktív részesei voltunk a „Kansallispuistio” Nemzeti Parkban, mert a kísérőink egy hagyományos szaunába vittek el bennünket. Itt szabadtűzön készült ételeket készítettünk és megkóstolhattuk a medvehúst is.

A látogatás során megállapodtunk arról, hogy a következő évben milyen területen vesz részt a jánoshalmi iskola kilenc diákja a finn iskola mezőgazdasági gyakorlatain és hogy augusztusban mi is fogadunk három finn diákot Jánoshalmán. Ezen túl szándéknyilatkozatot írtunk alá arról, hogy  a mátrafüredi iskolánk tanulói is eljuthatnak vadászni Finnországba.

Köszönettel tartozunk Sári Éva és Molnár Gáborné kollégáinknak, hogy pályázatukkal lehetővé tették számunkra, hogy eljuthassunk ebbe a csodálatos országba és Vukovicsné Vincze Tímeának, mert az ő nyelvtudása nélkül nehezen boldogultunk volna.

 

 

 

A projektet az Európai Unió támogatta.

A kiadványban (közleményben) megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság véleményét.